Kedvenceink ökológiai lábnyoma

Bizony kedvenceink is hagynak maguk után lábnyomot és nem csak szó szerint!
Az ökológiai lábnyom mérete meghatározza, milyen mértékben használjuk ki földünk erőforrásait.
A mindennapi életünk befolyásolja, mekkora lábnyomot hagyunk magunk után. Nem csak a saját lábnyomunkat csökkenthetjük, de kedvencünként is.
Íme egy előadás a témával kapcsolatban:



Magyarország és Európa legkedveltebb társállatai

  • 2014-es adatok alapján Magyarországon 1,8 millió kutya és 2,2 millió macska él a háztartásokban.
  • Magyarország európai viszonylatban a 4. helyen áll állattartás vonatkozásában! (Magyarország 16. helyen áll lakosságát tekintve az Európai országok listáján!)
  • Lakosságra leosztva minden 2,5 emberre jut egy kutya vagy egy macska!
  • A szomszédos európai országokban a következő a helyzet:
  • Ausztriában a lakosság 30 % tart háziállatot, ami 2012-ben még 39 % volt. A kutyatulajdonosok száma 16 %-ról 13 %-ra csökkent, míg a macskatulajdonosoké 24%-ról 16 %-ra. 2018-as adatok alapján kb. 6-800.000 kutya és 1,5 – 2 millió macska él Ausztriában (lakosság 8,3 millió)
  • Az Egyesült Királyságban tartott állatok száma 2014-es adatok alapján: 9 millió kutya, 7,9 millió macska, 1 millió nyúl, 1 millió madár, 0,5 millió tengerimalac. Az Egyesült Királyság lakossága 61 millió. A lakosság nagyjából 35-38 %-a tart valamilyen állatot.


Magyarország és Európa legkedveltebb társállatai
  • 2016-as adatok alapján (forrás: https://www.dutchmultimedia.nl/populairste-huisdieren-in-nederland-kat/)
  • A Hollandiában a legnépszerűbb társállatok a macskák és kutyák, de egyre többen tartanak hüllőket is.
  • A háztartások közel 60 %-ban tartanak állatot.
  • 2,8 millió macska, 1,5 millió kutya, 1 millió nyúl, 0,5 millió rágcsáló, énekesmadarak 2 millióról 3 millióra nőtt 2014-re. Hollandia lakossága 17 millió.

Ökológiai lábnyom
  • Az ökológiai lábnyom egy érték, adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeréséhez.
  • Az analízis figyelembe veszi az egyes csoportok, energia-, étel-, víz-, építőanyag- és más fogyasztását, hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét.
  • Minden emberi tevékenység használ földterületeket, vagy halászati területeket. Az ökológiai lábnyom ezeknek a területeknek az összessége, és hat tényezőből tevődik össze:
- Szénlábnyom
- Legelőlábnyom
- Erdő lábnyom
- Halászati lábnyom
- Szántó lábnyom
- Beépített területek
 
  • 1961-ben az egy fő ökológiai lábnyoma még csak 0,88 hektár volt.
  • Ez napjainkra elérte a 2,2 hektárt.
  • Magyarország egy lakosának ökológiai lábnyoma 3,7 hektár. A földön minden emberre 1,8 hektár terület jut.
  • A 2004-es adatok szerinti 10 legnagyobb ökológiai lábnyomú ország.
1. Amerikai Egyesül Államok: 9,57 ha
2. Egyesült Arab Emirátusok: 8,97 ha
3. Kanada: 8,56 ha
4. Norvégia: 8,17 ha
5. Új-Zéland: 8,13 ha
6. Kuvait: 8,01 ha
7. Svédország: 7,95 ha
8. Ausztrália: 7,09 ha
9. Finnország: 7,00 ha
10. Franciaország: 5,74 ha


A legkisebb ökológiai lábnyomú országok között van:
  • Costa Rica: 1,91 ha
  • India: 0,76 ha
  • Örményország: 0,75 ha
  • Haiti: 0,62 ha
  • Nepál: 0,57 ha
  • Banglades: 0,50 ha

Térségenkénti  felosztásban:
Legkisebb Afrika: 1,33 ha
Legnagyobb Észak-Amerika: 11,7 ha


Társállataink ökológiai lábnyoma és a felelős állattartás összefüggései
  • Az UCLA egyik munkatársa, Gregory Orkin végzett egy kis kutatást az házikedvencek ökológiai lábnyomával kapcsolatban. A klímaváltozás tekintetében ezt eddig figyelmen kívül hagyták.
  • Egy 2014-es tanulmány szerint 1 kg csirkehús előállítása 3,7 kgnyi széndioxid kibocsátásával jár, míg 1 kg sertéshús 24 kg. A legnagyobb veszély a marhahús, mivel kilónként az 1000 kg-ot is elérheti a széndioxid kibocsátás. Metángáz esetén ez kevesebb, azonban 23x hatékonyabban fogja fel a hőt, mint a szén-dioxid.
  • A klímaváltozásban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása játssza a legnagyobb szerepet. És ezeknél a számoknál még nincs figyelembe véve az állattartásnál használt víz mennyisége, ami eltörpül a mezőgazdaságnál használ vízmennyiség mellett!
  • Orkin kiszámolta, hogy az Egyesült Államokban a kutyák és macskák átlagos súlyának és az állateledelek összetevőinek alapján mekkora a társállataink szénlábnyoma.
  • Az USA-ban a társállatként tartott kutyák és cicák száma nagyjából 163 millió. Az állatoknak szánt összetétel nagy része állati eredetű. A végeredmény szerint a háziállatok annyi kcal-t fogyasztanak, mint az ország teljes lakosságának 19%-a. Azaz, annyit amennyit Franciaország teljes lakossága.
  • Az állatok, az emberek által bevitt állati eredetű kalóriák 33%-ának megfelelő mennyiséget fogyasztanak, hiszen főleg húst esznek.
  • Az amerikai háziállatok évente mintegy 5,1 millió tonna székletet termelnek, akár 90 millió amerikai ember. Az állatok végterméke a teljes lakosságénak 30%-át teszik ki (ezek nagyrészt kezelés nélkül és jó esetben műanyag zacskóban a kukába kerülnek) ami annyi szemétnek felel eg mint 6 millió amerikai éves szeméttermelése (ez nagyjából Massachusetts lakossága által termelt teljes hulladék mennyiség).
  • Azaz, az amerikai kutyák és macskák elég állati terméket esznek ahhoz, hogy nagyjából 64 millió tonnányi metánnal és nitrogén oxiddal járulnak hozzá a kibocsájtáshoz. Ez 13,6 millió autó hatásának felel meg.
  • Az amerikaiak a világ legnagyobb kiállat tartói, de ennek jelentős költsége van. Ahgoy a kisállattartás egyre jobban terjed a fejlődő országokban (főleg Kínában), az állateledelek terén is változnak az igények (nagyobb tartalom és minőségibb hús) és ez hozzájárul a környezetre gyakorolt hatáshoz.
  • Orkin elismeri a háziállatok számos előnyét, de felhívja a figyelmet a hatalmas környezeti hatásukra. Tanulmánya túl nem boncolgatja, hogy mit tehetnek az állattartók annak érdekében, hogy ezen változtatni tudjanak.
  • De néhány dolgot azért felvázol: például, hogy a háziállatoknak nem kell feltétlenül „steak”-et enniük. Aki nem feltétlenül kutyára vagy macskára vágyik, tartson vegetáriánus háziállatot: madár, kisrágcsáló.
  • A szokásokon változtatni lehet és érdemes. Amerikában például rengeteg a túlsúlyos állat. Tehát a táplálék visszafogásával csökkenthetjük a környezeti hatásokat és az állatainkkal is jót teszünk, hiszen a túlsúly rájuk nézve is komoly egészségügyi kockázattal jár. Illetve más, alternatív fehérjeforrások bevonása a kisállatoknak szánt táplálék gyártásba.
  • Mexikóiban tanulmány született a házikedvencek (kutya és macska) szénlábnyomát illetően.
  • Egy kutya CO2 kibocsátása kétszerese a háztartásnak és ez leginkább az élelmiszertermelésnek köszönhető.
  • A tanulmány elismeri, mennyire fontos a társállatok, kutyák, macskák tartása (nem csak a kedvtelérből tartott állatok esetében, hanem a segítőkutyák, munkakutyák, terápiás kutyák esetében) mégis vannak negatív hatásaik is.
  • Zaj, viselkedés, ürítés, túlnépesedés!!! Ezek nehézséget okoznak!
  • A mexikói háztartások 55%-ban legalább 1 kutya vagy macska van.
  • A kedvtelésből tartott állatok eledelének tekintetében a mexikói tulajdonosok 46%-a vásárol feldolgozott élelmiszert.
  • A környezetvédelmi ügynökség becslése szerint egy közepes méretű kutya súlya 10 kg, átlagosan körülbelül 250 – 350 g székletet választ ki naponta. Figyelembe véve a kutyapopulációt a fejlett városokban, országokban, ez azt jelenti, hogy a települési hulladékok 4%-a kutyaürülék.
  • A kedvtelésből tartott állatok egy globális piacot képviselnek (rengeteg dolgot árulnak már az állattulajdonosok számára, sokuk teljesen felesleges) komoly iparággá nőtte ki magát, nagy mennyiségű anyag kivonásával a természetből.

Magyarországi viszonylat – felelősebb állattartás
  • Magyarországon a felelős állattartás még gyerekcipőben jár!
  • Az ökológiai lábnyommal kapcsolatos problémák azonban összefüggnek a felelős állattartás néhány alapelemével.
  • Ilyen az ivartalanítás, a nem kívánt szaporulatok megakadályozása érdekében! A kóbor, elvadult macskapopulációk rendkívüli természetkárósító hatással bírnak.
  • A rengeteg, nem kívánt szaporulatként világra jött társállat menhelyeken, ebrendészeti telepeken tengeti életét, sokuknak esélyük sincs arra, hogy valaha gazdához kerülnek! Ez, amellett, hogy nem biztosít méltó és élhető életet az állat számára, szintén számos komoly problémát felvet.
  • Az ivartalanítással nem csak felelősebb állattartókká válhatunk, de társállataink ökológiai lábnyomát is csökkentjük.
  • Magyarországon komoly probléma az állatgyűjtők és szaporítók száma is. Ehhez hatósági beavatkozások szükségesek, a probléma megoldására, de fontosságuk szintén a fent leírtak miatt szükséges!
  • Kedvenceink ökológiai lábnyomának csökkentése és a felelős állattartás következő találkozási pontja, a megfelelő társállat választás.
  • Tapasztalataink alapján sok esetben nem a megfelelő fajt választjuk magunk mellé társnak. Így később sok állat (kutya, macska, nyúl) kerül állatvédő szervezetekhez.
  • A tudatos, alaposan átgondolt, felelősségteljes döntés segíthet abban, hogy mindenki olyan állatot válasszon maga mellé társnak, akinek tartását, az állat igényeihez mérten meg tudja oldani, kellő idő és energia áll ehhez rendelkezésére. Így elkerülhető, hogy számos állat később, a rossz döntés miatt, menhelyre kerüljön. És elkerülhető, hogy a szaporítók (legyen az madár, rágcsáló, kutya, macska) minél több egyedszám szaporításán „fáradozzanak”, hiszen ha nincs rá kereslet akkor előbb utóbb csökken a kínálat is.
  • A felelős állattartás másik fontos alapelve az állat megfelelő ellátása, az állat fajra jellemző adottságainak figyelembe vétele, az antropomorfizálás elkerülése, mellyel szintén csökkenthető lenne a társállatok ökológiai lábnyoma. A kutya az kutya! Ettől még családtag, de nem ember! Nincs szüksége feltétlenül azokra a termékekre, abban a formában, melyeket a gazdák sokszor nyakra főre vásárolnak kedvenceik számára. (6-8 kisruha a kiskutyának, 2-3 oldaltáska (a kutya cipeléséhez), rengeteg párna, játék, fekvő, 8-10 szett nyakörv-póráz stb.)
  • Természetesen semmi esetre sem az állattartástól szeretném elvenni a kedvet, hiszen magam is több mentett állattal élek együtt!
  • Csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a felelős állattartás ismérveinek minél szélesebb körű elterjedésével nem csak társállataink életminőségén, az állattartási kultúrán javíthatunk, hanem még környezettudatosabban élhetünk!
  • Ezzel is hozzájárulva bolygónk megóvásához!
Az anyag bármilyen célra történő felhasználására vagy terjesztésére csak a szerző előzetes beleegyezése után van lehetőség.
 







Kiemelt támogatóink

Felelős Gazdik
Dogs Trus
teszt
https://nilsay.hu/
Immunovet
AsiaCenter
Susy Utzinger Stiftung
Vasmacska KávéZOO
Humac
Expodom
Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Webshop

Youtube: 1% esély

Youtube: 25 éve az állatokért!

Youtube: 1% esély

Youtube: rexalapitvany